Összefoglaló
2021. november 18-19-én került sor hagyományteremtő jelleggel az I. Országos Közigazgatástudományi Találkozóra (a továbbiakban: OKTT), Sárváron. Az OKTT a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központ alprojektjének jogi kérdéseivel foglalkozó kutatási program, valamint a Digitális Jólét Program keretében a Széchenyi István Egyetem, valamint a Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület (a továbbiakban: KTE) szervezésében valósult meg.
A rendezvény célja az volt, hogy a hazai jogi karok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási jogi tanszékei megismerjék egymás oktatási tapasztalatait, kihívásait, kutatási területeit, valamint - az érintett szervezetekkel kiegészülve - bemutassák, illetve tudományos, elméleti igényességgel feltárják a közigazgatástudomány legaktuálisabb kérdéseit, problémáit, témaköreit. A célkitűzésnek megfelelően az OKTT-n az ország valamennyi Jogi Karának, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszéke képviseltette magát.
A kétnapos rendezvény első napján Lapsánszky András köszöntőjét követően a közigazgatási jogi tanszékek tanszékvezetői ismertették a jelenlévőkkel a tanszékük oktatói által folytatott kutatási és oktatási tevékenységet, azokat a tankönyveket, amelyekből oktatnak. Szó volt emellett a járványhelyzet okozta nehézségekről, az online oktatás jelentette kihívásokról és a jövőre nézve annak szükségességéről. Szintén kiemelésre kerültek a generációs kihívások, így többek között az a tény, hogy napjainkban az egyetemre kerülő hallgatóknak a korábbi évekhez viszonyítottan mások az igényeik az oktatással szemben, amelyre a közigazgatási jogi tanszékeknek is reagálniuk kell. (A Szegedi Tudományegyetem Közjogi intézetét bemutató diasor ITT, a Károli Gáspár Református Egyetem Közigazgatási Intézetét bemutató diasor ITT érhető el.)
Hosszas beszélgetés folyt az oktatói-kutatói előmenetelről, főként annak publikációs követelményeiről. A résztvevők megállapították, hogy - részben az egyetemek alapítványi átalakulásának következtében - egyre fontosabbá válik a Scopus és más nemzetközi standardok szerinti magas besorolású folyóiratban történő publikáció. Ezzel kapcsolatban problémaként merült fel, hogy ezek a nemzetközi standardok elsősorban a műszaki tudományterületekre szabottak, nem veszik figyelembe, hogy a jogtudomány eredményei sokkal inkább országhoz kötöttek. Éppen ezért kérdésként merült fel, hogy milyen szerepe legyen a Magyar Tudományos Akadémia folyóirat listájának. A résztvevők több környező országból hoztak olyan példát, amely azt erősítette meg, hogy a jogtudomány kapcsán eltérő szempontrendszerre, egy külön, hazai folyóiratlistára is szükség van. A jelenlévők végül megegyeztek abban, hogy a saját egyetemük döntéshozó fórumain képviselni fogják azt az álláspontot, miszerint a jogtudomány kapcsán eltérő mércét kell alkalmazni a tudományos előmenetel vonatkozásában.
Több tanszékvezető említette meg problémaként az utánpótlásnevelés kérdéskörét, mivel úgy látják, hogy nem jelentkezik megfelelő létszámú hallgató a doktori képzésekre ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható maradjon a közigazgatási jogi tanszékek zökkenőmentes munkája. A közigazgatási jog oktatásával összefüggő elvárásokat foglalta össze, valamint a kritikai analitikus gondolkodás kulcsfontosságára világított rá joggyakorlati szemszögből a DLA Piper Hungary Ügyvédi Iroda szakmai fejlesztési vezetője, Papp Gábor. (Az előadás diasora itt letölthető.) Ezt követően pedig a Mádl Ferenc Intézet működésébe és közjogi kutatásaiba is rövid betekintést nyerhettek a résztvevők, Prof. Dr. Nagy Zoltán kiváló előadása által.
Az utánpótlásnevelés céljára Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program szakmai vezetője komoly támogatást ajánlott fel valamennyi tanszék számára abból a célból, hogy mindegyik tanszék támogatni tudjon egy olyan elhivatott doktoranduszt, aki az adott kutatási területen kiemelkedő kutatómunkát végez.
A jelenlévők megállapodtak abban is, hogy az OKTT-t minden évben hasznos lenne megszervezni, valamint, hogy az OKTT honlapján közzéteszik az egyes tanszékek oktatói névsorát, valamint az oktatók kutatási területeit, a tanszékek által oktatott tankönyvek címeit.
Az OKTT második napján különböző érdekes és aktuális tudományos témákban hallgathattak meg előadásokat a jelenlévők.
Dr. Gál András Levente a digitális államkormányzásról és annak közigazgatási vetületeiről tartott előadást. Bemutatta a Digitális Jólét Program szervezetrendszerét, feladatait, valamint a digitális államkormányzás kiépítése érdekében végzett tevékenységeit. Az előadó kiemelte, hogy Magyarország jövője szempontjából kiemelt fontosságú a digitalizáció, mivel hazánk versenyképessége múlhat rajta. (Az előadás diasora itt letölthető.)
Prof. Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztina „Közigazgatás a bíróság előtt: az alperesi pozíció aktuális közigazgatástudományi kérdései” címmel tartott előadása keretében bemutatta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alperesre vonatkozó rendelkezéseit, az azokkal kapcsolatban kialakult gyakorlatot, különös tekintettel a védiratra vonatkozó szabályozásra. (Az előadás diasora itt letölthető.)
Prof. Dr. Patyi András a jogegységi panaszeljárással kapcsolatos kúriai gyakorlatot jogeseteken keresztül ismertette. Előadásának fő kérdése az volt, hogy vajon korlátozott precedensrendszer alakul-e ki a Kúria döntései által. Az előadó számos statisztikát bemutatott a jogegységi panaszeljárás kapcsán tudományos megállapításainak alátámasztására.
Dr. Gyurita Rita a területi államigazgatás integrációjának alakulását mutatta be a 2010. évet követően. Előadásában értékelte az elmúlt évtized változásait, ismertette azok előnyeit és hátrányait. Elmondta, hogy a területi államigazgatási szervek több lépésben megvalósuló összevonásaként számos szervezeti, valamint feladat és hatáskörváltozás történt, amely feltételezhetően nem ért véget.
Prof. Dr. Bándi Gyula beszélt a résztvevőknek a jövő nemzedékek jogairól. E körben számos olyan témát érintett, amelyek nemcsak az elkövetkezendő, hanem már a ma élő generációkat is érintik (így pl. a klímaváltozás, fosszilis és megújuló energiaforrások használata). Kérdésként merült fel, hogy mit tehet a jog és azon belül a közigazgatás a jövő nemzedékek érdekében. (Az előadás diasora itt letölthető.)
Dr. Csáki-Hatalovics Gyula elméleti megközelítésben beszélt a digitális világ kihívásairól a közigazgatásban. Elmondta, hogy a közigazgatásnak muszáj lépést tartania az információs technológia vívmányaival, azokat a megfelelő módon be kell építenie a működésébe a hatékonyság növelése és az ügyfelek elégedettségének növelése érdekében.
Ezt követte volna Prof. Dr. Torma András és Dr. Ritó Evelin előadása, akik sajnálatos módon végül nem tudtak részt venni az eseményen, viszont "Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból" című előadásukhoz készült diasort megosztották velünk. (Az előadás diasora itt letölthető.)
Utolsó előadóként Dr. Hulkó Gábor beszélt a KTE-ről, ismertette annak vezetőségét, tevékenységeit, kiadványait, céljait. Külön kiemelésre kerültek a KTE nemzetközi kapcsolatai a Visegrádi Országokban. A résztvevők köréből többen jelezték, hogy érdemes volna Horvátország, Szlovénia és Szerbia felé is nyitnia a KTE-nek.
Az előadásokat követően került sor a KTE közgyűlésére, amelynek keretében az egyesület vezetése ismertette a KTE pénzügyi helyzetét, valamint az eddig megvalósult szakmai eredményeket, illetve a jövőbeni terveket.