A Széchenyi István Egyetem (SZE), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület (KTE) szervezésében és támogatásával 2024. április 18-19-én került sor Zalakaroson a III. Országos Közigazgatástudományi Szakmai Napok megtartására, mely rendezvényen a közigazgatástudomány, a bíróságok és az ügyvédség neves képviselői voltak jelen, továbbá a jogalkotói és jogalkalmazói oldal több szereplője is képviseltette magát.
A rendezvény célja a hazai közigazgatási perjog elméleti és gyakorlati kérdéseinek elemzése és megvitatása, a mindennapi gyakorlatban alkalmazott jogintézményeinek a legújabb kutatási eredményekre reflektáló, tudományos kontextusban történő vizsgálata, valamint az egyes szakigazgatási területeken szerzett peres tapasztalatok és bírósági jogfejlesztő gyakorlat bemutatása volt.
A rendezvényt Lapsánszky András nyitotta meg, aki a résztvevők köszöntését követően a téma felvezetéseként összefoglalta a közigazgatási perek elmúlt harminc évének történetét, kiemelve, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) elmúlt hat évének gyakorlati tapasztalatainak megosztására e tudományos konferencia keretében kerülhet sor.
Az első előadó, Varga Zs. András a felülvizsgálat és a jogerő kérdéseiről beszélt, bemutatva a Kúria vonatkozó gyakorlatát és a felmerült kihívásokat, problémákat. Ezután Patyi András vette át a szót, aki a Kp. kudarcait, azaz a törvény által nyitva hagyott kérdéseket, illetve a Kp. által generált problémákat foglalta össze (az előadás diasora itt érhető el). Fábián Adrián előadásában a jogorvoslat hatékonyságáról értekezett, majd Kalas Tibor bírói tapasztalatai mentén a közigazgatási perjog alapértékeiről beszélt. Rozsnyai Krisztina előadásában röviden összefoglalta, mit adott az EU a magyar közigazgatási perjognak, az uniós tagságunk első 20 évét vette górcső alá a konferencia témájával összefüggésben (az előadása diasora itt érhető el).
.jpg "unnamed (5).jpg")
A délutáni előadások sorát Siket Judit nyitotta meg, aki a helyi önkormányzatok normatív aktusai Kp. szerinti felülvizsgálatának rendszerét mutatta be a statisztikák tükrében (az előadás diasora itt érhető el). Robotka Imre a közérdek, illetve a magánérdek közigazgatási perekben történő megjelenéséről tartott előadást, példákon keresztül bemutatva azok értékelését (az előadás diasora itt érhető el). Ezután Salgó László Péter osztotta meg gondolatait a közigazgatási bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eddigi tevékenységéről. Ifj. Balsai István előadásában pedig a közigazgatási hatósági eljárásban keletkezett iratok megismerhetőségének kérdéskörét ismerhették meg a résztvevők (az előadás diasora itt érhető el). A napot Radics Viktor előadása zárta, aki a magyarországi online szerencsejátékkal összefüggő perek történetét és tanulságait, következményeit mutatta be (az előadás diasora itt érhető el).
A konferencia második napján Nagy Mariann előadásával folytatódott a rendezvény, aki a közigazgatási szerződés szerepéről és annak felülvizsgálata lehetőségeiről beszélt (az előadás diasora itt érhető el). Ezután Árva Zsuzsanna vette át a szót, aki a hallgatói jogviszonyból eredő közigazgatási pereket mutatta be (az előadás diasora itt érhető el). Hajas Barnabás „Mikor kell elvégezni a Kp. hatályosulásának vizsgálatát?” című előadásában értékelte a Kp. hatályba lépése óta eltelt időszakot. Patyi Gergely pedig ügyvédi szemszögből mutatta be a Kp. problémás pontjait, gyakorlati példákon keresztül (az előadás diasora itt érhető el).
.jpg "unnamed (1).jpg")
Zárszóként Lapsánszky András megköszönte az előadóknak az értékes és gondolatébresztő előadásokat, a hallgatóságnak a részvételt, majd reményét fejezte ki, hogy immár hagyományként kerül megrendezésre minden évben, így jövőre is egy hasonlóan tartalmas szakmai rendezvény, amelyen az előadók és a résztvevők a szakmaiság és objektivitás olyan szintjén tudják megvitatni álláspontjukat, illetve a felmerült kérdéseket, ami tovább növeli, erősíti az egyesület keretében a hazai egyetemek közigazgatási tanszékeinek, valamint a közigazgatási jogalkotó és jogalkalmazó szervezetek egymás közötti tudományos, szakmai együttműködését.