2023. április 20-21. napján került megrendezésre a DSA-DMA – perspektívák és lehetőségek című konferencia Visegrádon. A rendezvény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület (KTE), valamint a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében valósult meg. A szervezők célja azt volt, hogy megismertesse a közönséggel a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló európai uniós rendeletek szabályait, amelyek komoly változásokat hoznak a hírközlési és a médiapiac, illetve az online platformok működésében, szabályozásában. Az új szabályok komoly kihívások elé állítják a tagállami jogalkalmazó és jogalkotó szerveket, hatóságokat egyaránt. A konferencián külföldi és hazai egyetemek, kutatóintézetek neves oktatóinak, kutatóinak segítségével a résztvevők betekintést nyerhettek a rendeletek valamennyi aspektusába, átfogó képet kapva a felmerülő kérdésekről és a megoldásra váró esetleges problémákról.

A konferencia első napján a délelőtti szekcióban angol nyelvű előadásokat hallhattak a résztvevők. Hulkó Gábor megnyitó beszédét követően az NMHH elnöke, Koltay András a közösségi média platformok szerepéről tartott előadást a véleménynyilvánítás szabadságának védelmével összefüggésben. (Az előadás diasora itt elérhető.) Ezt követően Annegret Engel a DSA/DMA rendeletek alapvető jogi aspektusaival kapcsolatos kutatási eredményeit ismertette. Gerard Pogorel a DSA/DMA rendeletek innovációra, valamint a big-tech cégekre gyakorolt hatásáról beszélt. (Az előadás diasora itt elérhető.) Teresa Rodriguez de Las Heras Ballel előadásában ismertette, hogy miként oldja meg (vagy éppen miként nem oldja meg) az új szabályozás a közösségi médiaplatformok felelősségi kérdéseit. (Az előadás diasora itt elérhető.) Marcin Rojszczak az illegális tartalmak preventív letiltásának problematikájáról tartott előadást, majd Sebastian Zieliński a DSA/DMA rendeletek büntetőjogi eljárásra gyakorolt hatásait ismertette. A külföldi szekció lezárásaként Sanja Gongeta beszélt a digitális forradalom jogalkotásra gyakorolt hatásairól és kihívásairól.

Az első nap délutáni szekciójában magyar nyelvű előadások keretében mélyíthették el a résztvevők ismereteiket az új uniós szabályokról. A magyar nyelvű szekciót Lapsánszky András nyitotta meg a DSA harmonizációjának közigazgatási eljárásjogi problémái és lehetőségei című előadásával. Majd Tóth András előadása következett, aki a DMA és a versenyjogi szabályozás viszonyáról beszélt. A DMA adatvédelmi aspektusairól Szabó Endre Győző tartott előadást. (Az előadás diasora itt elérhető.) A DSA és a DMA magyarországi alkalmazásának közigazgatási szervezeti és eljárásjogi vonatkozásait ismertette Balázs István (az előadás diasora itt elérhető), majd Gombos Katalin előadásában az uniós rendeletek jogalkalmazási kihívásairól hallhattak összefoglalót az érdeklődők (az előadás diasora itt elérhető). Grad-Gyenge Anikó az új uniós szabályok felelősségi aspektusairól beszélt, főként a tartalommegosztó platformszolgáltatók kapcsán.

A konferencia második napján magyar nyelven folytatódtak az előadások. Az első három előadás az új uniós szabályok fogyasztóvédelmi aspektusait járta körbe. Gellén Klára a DSA/DMA rendeletek fogyasztókat érintő rendelkezéseit, Vértesy László a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásra gyakorolt hatásait ismertette, Hohmann Balázs pedig a békéltető testületi eljárások tükrében vizsgálta a rendeleteket. Ezután Hoffman István beszélt a DMA és a DSA magyar helyi önkormányzatok közszolgáltatási feladatellátására gyakorolt hatásairól. (Az előadás diasora itt elérhető.) Bak Márton és Bordás Péter az uniós és állami szabályozási szerepek viszonyáról beszélt a digitális piacok területén. Papp János Tamás a DSA rendelet demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait ismertette, különös tekintettel az ajánlórendszerek és a szűrőbuborékok szabályozására. Ezután Bukor Liza tartott előadást, aki a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából vizsgálta meg az uniós szabályokat. A következő előadó Pusztahelyi Réka volt, aki a személyes adatok üzleti célú megszerzésére alkalmazott „sötét minták” elleni fellépés lehetséges formáiról beszélt. Ezt követően Mezei Kitti kalauzolta el a résztvevőket a büntetőjog területére, és beszélt az online platformszolgáltatók bűnügyi kihívásairól. (Az előadás diasora itt elérhető.) Végül, de nem utolsó sorban Ambrus István tartott előadást a megtévesztő reklámokkal, internetes csalásokkal és dezinformációval szembeni büntetőjogi fellépésről.