2025. április 10-11-én került sor a már hagyománnyá vált Országos Közigazgatástudományi Szakmai Napok megtartására Zalakaroson a Széchenyi István Egyetem (SZE), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesület (KTE) szervezésében és támogatásával. A rendezvény célja a globális kihívások és változások közigazgatás alaptevékenységeire, azon belül a közhatalmi tevékenységekre (jogalkotásra, hatósági tevékenységre, jogérvényesítésre) gyakorolt hatásainak feltárása, továbbá e hatások elméleti és gyakorlati elemzése, megvitatása, valamint a mindennapi joggyakorlatban a témával kapcsolatban szerzett közigazgatási jogi tapasztalatok tudományos kontextusban történő vizsgálata volt.

Lapsánszky András nyitó előadásában örömmel köszöntötte a résztvevőket, majd felvezetve a találkozó témáját kifejtette, hogy a globális változások elemeiben érintik a közigazgatás működését, amely az engedélyező közigazgatás irányából egyre inkább az önkéntes jogkövetés felé fordul és ezáltal a közigazgatás szerepét a felügyeleti tevékenységre szorítja vissza. A mesterséges intelligencia megjelenése és térnyerése komoly hatással van a közigazgatásra, azonban nem alakítja azt át, kizárólag egy új platform a közigazgatás számára, amelyre az eljárás gyorsítása, hatékonyabbá tétele érdekében lehetőségként érdemes tekinteni.

A megnyitót követően az első előadást Árva Zsuzsanna tartotta, aki a közigazgatási szankció szerepét mutatta be a globális jogi térben, különös tekintettel az EU szerepére a közigazgatási szankcionálás terén (Az előadás diasora elérhető itt.). Ezt követően Czékmann Zsolt tartott érdekfeszítő előadást „Az automatizálás következő szintje: úton a Közigazgatási Ügynök felé” címmel, amelynek középpontjában az emberi beavatkozás nélküli ügyintézés állt hatósági és ügyféli oldalon egyaránt (Az előadás diasora elérhető itt.). Balogh-Békesi Nóra a zöld közigazgatás céljairól és alapelvi keretrendszeréről beszélt, kiemelve, hogy a zöld közigazgatás egy viszonylag új terület, elméleti konstrukció, amely iránymutatások révén kíván konkrét eredményt elérni a környezetvédelem és fenntarthatóság, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség, a társadalmi és gazdasági jólét és a zöld és jó kormányzás terén.

A délutáni előadások sorát Bencsik András nyitotta meg, aki a hatósági jogalkalmazás és a hatósági felügyelet „körtáncát” mutatta be a globalizálódó építésügyben (Az előadás diasora elérhető itt.). Ezután Patyi Gergely osztotta meg gondolatait az ügyvédség hatósági ellenőrzésének aktuális kérdéseiről, betekintést engedve a hatósági ellenőrzés terjedelmébe, módjába, jogkövetkezményeibe (Az előadás diasora elérhető itt.). Vértesy László előadásában a közigazgatás zöldítéséhez szükséges módszertant és jó gyakorlatokat ismerhették meg a résztvevők (Az előadás diasora elérhető itt.), majd Patyi András előadása következett a mesterséges intelligencia és a jó közigazgatáshoz való alapjog egyes összefüggéseiről, amely az első szakmai nap végén érdekes, hosszasan megvitatható kérdéseket ébresztett a közönségben.

A konferencia második napja Balogh Virág előadásával indult, aki a közigazgatási jog szempontjából ismertette a globális gazdaságszabályozásban felmerült kihívásokat és az azokra adható esetleges lokális válaszokat (Az előadás diasora elérhető itt.). Metzinger Péter előadásában a (köz- és magán)bürokrácia mint módszer alkalmazását helyezte kontrasztba a problémák teleologikus megközelítésével. A következő előadó, Kálmán János bemutatta a digitalizáció és mesterséges intelligencia hatását a közigazgatási jogérvényesítésre, az AI Act tagállami érvényesítésének szervezeti kereteit, külön figyelmet szentelve a magyar AI hatóságnak (Az előadás diasora elérhető itt.). Szabó Balázs rendkívül érdekes és figyelemfelhívó képekkel illusztrált előadást tartott a megváltozott természeti viszonyok közigazgatásra gyakorolt hatásairól, az ennek eredményeként felmerülő feladatokról és a lehetséges megoldásokról (Az előadás diasora elérhető itt.). Az előadások sorát Iván Dániel koncesszióról szóló előadása zárta, amelynek keretében a résztvevők megismerhették a koncessziós szerződések – elsősorban a hulladékkoncessziós szerződések – kötelmi jog rendszerében elfoglalt helyét, szemléletes ábrák és grafikonok által bepillantást nyerhettek a globális hulladékkezelés folyamatába.

Zárszóként Lapsánszky András megköszönte az előadóknak a tartalmas és vitaindító előadásokat, a hallgatóságnak a részvételt és hangsúlyozta, hogy várakozással tekint az őszi rendezvényre, amelyen reményei szerint hasonlóan magas színvonalú előadásokat hallhatunk majd.